Az ember beleeshet abba a hibába, hogy azt hiszi: amiről nem beszél, az nem is létezik… ezért ezzel a bejegyzésemmel igyekszem most az embernek ezt a meggyőződését orvosolni és egyes szám első személyben, saját tapasztalataimat, a lehető legnagyobb őszinteséggel, legjobb tudásom szerint, intuitív meglátásaimra támaszkodva vizsgálni – azt metafizikai mélységeiben, de hétköznapi fogalmakat használva. Figyelem, ez a téma egyeseket érzékenyen érinthet, csak erős idegzetűeknek ajánlott… kizárólag ennek tudatában, saját felelősségedre olvasd tovább.
2011-ben, körülbelül két évvel megtérésem után, de még a nemi életem korlátozására vonatkozó fogadalmaim megtétele előtt, erős szexuális jellegű ösztönzések kerítettek hatalmába, aminek akkor sajnos engedtem: bekapcsoltam számítógépemet és az Úr jóváhagyása / engedélye nélkül szexuális képeket ábrázoló és videókat megjelenítő oldalakat nyitottam meg az interneten. Tudtam, hogy ezt nem lett volna szabad, mégis megtettem: szabadosan, kontrollálatlanul, nem Isten által irányított módon éltem nemi életet, melyet hasonló módon az ezt követő napokban, hetekben is megismételtem. Amikor ilyet tettem, éjszakánként, körülbelül három alkalommal azt álmodtam, hogy egy alvilágbeli démon megszállta a testemet. Ezután, mikor felébredtem, örültem, hogy mindezt csak álmodtam és sejtettem, hogy az engedetlen nemi életemmel lehet összefüggésben. Ennek ellenére célirányosan folytattam szexuális irányultságú internetes böngészéseimeit…
Az eredménye az lett, hogy az egyik ilyen tevékenységem után, valószínűleg az álmomban látott démon, mint egy ék, hasadást verve a tudatomban, megszállta a testemet, az elmém részleges és ideiglenes betegségét okozva ezzel… Ezután eleinte ez a nem evilági entitás a pszichiátriától való szinte konstans félelmet generált bennem, aminek a gondolatától is rettegtem és olyan impulzusokkal árasztotta el tudatomat, melyek a pokolba és a kárhozatba akartak engem taszítani, ami ellen védekeznem és ami elől menekülnöm kellett.
Később, olyan obszcén gondolatokat kezdett gerjeszteni bennem ez a lény, lehetőleg minél többször, különböző helyzetekben, ami a zavaró tevékenységével, az ürülékkel és vizelettel volt kapcsolatos: ez egy bélsárral, belső szelekkel és vizelettel megtöltött pokoli lény, akinek az ezekkel kapcsolatos tevékenységek a kedvenc elfoglaltságai, ezekkel terheli le áldozatának tudatát.
A Buddha ezt a kifejezést, mint bélsárral, bélgázzal, vizelettel, váladékkal és verejtékkel megtöltött szőrös lény, egyébként, még ha nem is pontosan ezekkel a kifejezésekkel és nem is egy mondatban, de összességében, eredendően és nagyon helyesen a létforgatagbeli emberi lényre használta… és nem azért mondta ezt, és foglalkozott az emberi létezés ezen aspektusával, mert perverz lett volna, sokkal inkább volt a végletekig józan és a hihetetlen objektivitás vezérelte. Nem értette, hogy miért vágynak szexuálisan az emberek egy olyan testre, mely telis-tele van tisztátalanságokkal, hogyha ennél sokkal magasabb rendű örömök megtapasztalására is képesek.
A Buddha a szexuális életet ahhoz a cselekedethez hasonlította, amikor egy ember, akinek a testét gennyedző fekélyek borítják, meztelenül egy tüzes parázzsal teli gödör közelébe/felé fekszik és úgy szikkasztja sebeit. Eltorzult valóságérzékelésében ezt a folyamatot valamiképpen kielégítőnek találja, valamiféle élvezetet nyer belőle, ahogy egy érzéki vágyait kergető ember is bizonyos örömöt szerez a nemi aktus során. Egy egészséges ember azonban nem vágyik ilyen, a “tüzes gödör által nyújtott szolgáltatásokra”, ahogy egy felébredett sem vonzódik már a nemi élethez. A közönséges szexualitás semmi, sőt egyenesen hátráltató ahhoz a mennyei boldogsághoz képest, ami egy megvilágosodottra vár…
Visszatérve az előbb megkezdett témára: az ezt követő tizenkét év során csak az elmúlt hetekben léptem vele (a szellemlénnyel) közelebbi kapcsolatba, most már látom lelki szemeimmel azt, ahogy kinéz és hogy mit csinál, mikor képzeteket ébreszt bennem… (A Constantine, a démonvadász c. amerikai film démonjaira hasonlít.) Kicsit olyan ez az egész, mintha egy mágus, fekete mágiát alkalmazva, rontást tett volna rám. Bár egyrészt ez kellemetlen pillanatokat is eredményez, ugyanakkor egy varázslónak (annak, aki elszenvedi ezeket a hatásokat) mégis kiváló lehetőséget teremt a sötét varázslatok kivédésének gyakorlásában és elméjének varázserővel történő védelmének biztosításában – hasonlóan ahhoz, mikor Harry Potternek a könyvsorozat bizonyos részeiben okklumenciát kellett gyakorolnia, hogy elzárja elméjét a nem kívánatos külső hatások és behatolások ellen.
Meggyőződésem, hogy ennek a lénynek is köze volt ahhoz, hogy az események sorozata úgy alakult az életemben, hogy 2012 és 2018 első felében a pszichiátriai osztályra sodortak, ahol segíteni próbáltak (bár akkor ezekről a dolgokról nem beszéltem).
Zavarta a tudatomat ez a lény, igyekeztem minden erőmmel csírájában elfojtani tevékenységét – ahogy teszem azt most is, de a belső erőm növekedésével és spirituális képességeim fejlődésével egyre nagyobb hatékonysággal. A végső feloldozást természetesen az fogja jelenteni ebben a helyzetben, amikor az Úr majd megszabadít ennek a tisztátalan lénynek a jelenlététől.
A most következő bekezdésemmel lehet, hogy nemcsak a homo-, hanem a heteroszexuálisokat is meg fogom botránkoztatni, de úgy gondolom, hogy valakinek beszélnie kell ezekről a kérdésekről és én vállalom ezt a nem túl hálás szerepet…
Jathábhútam, azaz lássuk úgy a valóságot, ahogy az van, akkor is, ha nem vonzó, ami a szemünk elé tárul: a férfi természetes állapotában belül, a testében mindig piszkos és büdös! Nap mint nap kívül is bepiszkolódik, mindaddig míg le nem mossa magáról, míg nem tisztálkodik, le nem zuhanyozik. Amit a felnőtt filmekben lát az ember, az nem tükrözi ezt a valóságot, testi szinten kívül-belül teljesen kipucolt férfiak kerülnek a szemünk elé. De ez egy idealizált álomvilág, mert egy férfi természetes állapotában, belsőleg, művi, mesterséges beavatkozások nélkül mindig tisztátalan és ha már itt tartunk, a bőre kívül szőrös is. Ugye így, ennek tudatában már nem is olyan vonzó a homoszexuális együttlét egy másik férfival? Pedig ez az igazság, ez a valóság.
Meggyőződésem, és ez a heteroszexuálisokra is vonatkozik, hogy testünk tisztátalanságairól a nemi vágyunk kielégítése érdekében nem vagyunk hajlandóak tudomást venni. A szexualitás ennélfogva érzékszervi és szellemi vaksággal párosul. A nemi együttlét és testünk rejtett piszkossága így összekapcsolódik, egyik feltételezi a másikat. A hitem szerint a Mennyországban az emberek azért tökéletesen tiszták, mind testi, mind erkölcsi szinten, mert ott már a szikrája sincs meg bennük a másik felé irányuló nemi vágynak… Ennélfogva, aki ide szeretne kerülni, gyökerestül kell kiírtania magában a saját akaratából megélt, kicsapongó szexuális ösztöneit, akár a saját, akár a másik nem iránt érez vonzalmat az ember és meg kell tanulnia helyettesíteni azt a felebaráti szeretettel, vagy legalább ez utóbbit feléje helyezni…
Volt egy álmom is ezzel kapcsolatban 2011 és 2018 között. A pokolban lehettem, egy nagy, kocka alakú, átlátszó üvegfalakból és tetőből álló helyiségben, ürülék hullott az égből, majd halmozódtak egymásra egyre magasabban körülöttem a földön, még a szám is tele volt vele… Nem célom, hogy ide kerüljek.
Végkövetkeztetés: Aki a szexuális örömök kedvéért ki akarja zárni a tudatából a test tisztátalanságainak tényeit, annak a túlvilágon fogják felhívni rá a figyelmét, sajnos lehet, hogy elég drasztikus módon, ahogy az álmom is mutatta…
Hogy mindebből mi a tanulság? Ha egy heteroszexuális ember ez irányú intelmeire nem is figyelsz oda, hallgass az én erkölcsi figyelmeztetéseimre: kontrollálatlanul, nem Isten által vezetett módon ne élj nemi életet! De még ennél is nagyobb igazság (ha meleg vagy): férfi és férfi között az egyetlen megengedett pozitív érzés, amit táplálhatnak egymás iránt, az a felebaráti szeretet és a barátságos érzület, az egyetlen elfogadható és megengedett kapcsolat közöttük pedig a barátság. Kivéve az asztrál-síkon, ha Isten akaratát cselekszed. Mondom ezt olyan emberként, aki a saját neméhez vonzódik. Bízz bennem, nem éri meg kockáztatni emiatt jelen életedben a mentális egészségedet, sem a túlvilági úti célodat!
Ezt az a muszlim fiú testében inkarnálódott, kedves, derült nyugalmat árasztó, jóindulatú angyal is megerősítette számomra, aki egyben nagyon aranyos is volt, mulatságos / felvidító szociális szokásokkal és akivel 2018 első felében találkoztam, azt kérdezve Tőle, hogy nem baj-e, ha szeretem az egyik fiúbarátomat? A következő választ kaptam: “Nem baj, hogyha szeretem, de nem élhetek vele szexuális életet!” (Ergo nem is vágyhatok rá!)