Forrás: Patandzsali: Jóga-szútra, fordította és a magyarázatokat írta: Gaura-Krisna Dász (Második, javított kiadás, 2017, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, előszó, 11.old.)
1. Eredendő szellemi lényegünk a lélek, ami örökkévaló és halhatatlan, mindaddig azonban, míg vonzódik az anyagi világhoz, arra kényszerül, hogy részt vegyen az újraszületések körforgásában-láncolatában, azaz a reinkarnációban.
2. A minket körülvevő világ teremtése folyamatos, pillanatról-pillanatról történik, méghozzá vágyvezérelt módon, vagyis a vágyaink alapján, és az élet ebben a teremtett anyagi világban, az összes létformában szükségszerűen szenvedéssel jár.
(Megjegyzés: sok esetben azonban a karmánk (mint a teremtő folyamatok katalizátora) pozitív vagy negatív eredménye évek, évtizedek vagy akár életekkel később teljesül, így a teremtés látszólag úgy tűnik, nem a mi kezünkben van, hanem egy tőlünk független hatalom akaratának következménye, holott mi idéztük elő őket múltbeli cselekedeteinkkel; de hozzáteszem, ha nem lenne eléggé világos az eddigiekből: tőlünk (ebből a szempontból) függő felső hatalom létezik, aminek/akinek akarata nem önkényes és indokolatlan, még ha annak is tűnik és jutalmazással vagy büntetéssel bele is szól életünkbe, hanem lényünk erkölcsi milyenségének függvénye, aminek csupán a folyománya tetteink erkölcsi minősége, mely erkölcsösséget is azonban meg kell haladnia, felül kell múlnia annak, aki “többre”, minőségi szempontból egy magasabb dimenzióra, mondhatnánk egyszerűen, de sokat sejtetően azt is, hogy a transzcendensre vágyik… Ennek a késleltetett törvényszerűségnek azonban előnye is van: ha belátjuk vétkeinket és jó útra térünk, jövőbeli bűnhődésünket nemcsak mérsékelhetjük, hanem akár meg is szüntethetjük. Ehhez fel kell számolnunk az annak hátterében álló okokat és a hajlamokat, hogy a jelenben vagy a jövőben nehogy újra megismételjük őket.)
3. Ebből kifolyólag és a közvélekedéssel ellentétben ennek a szenvedésnek az oka nem Isten, hanem a karmánk, azaz korábbi vágyaink és cselekedeteink keserű gyümölcse ez. Ő csak megadja nekünk azokat a feltételeket, körülményeket melyekre áhítozunk, azok minden negatív és pozitív következményével együtt.
4. Ebben az anyagi világban élő megkötözött lelkek szenvedésének végső oka a saját lelki természetükkel és annak Istenhez fűződő viszonyával kapcsolatos nem tudásuk, mely megszüntethető a transzcendens tudás segítségével.
5. Az emberi lét valódi célja az anyag rabságából, börtönéből való megszabadulás (móksa, mukti vagy kaivalja).